Már megint kinek az ágyában ébredtem?

Szép, magas, kék szemű. Izmos, jóképű, vicces, intelligens… 4 pohár hárslevelű, csodás környezet.

Ja, hogy egyikünk sem a párával élvezi egy csütörtök este örömeit? Spongyát rá.

4 és fél óra felszabadultság. „Elvarázsolsz” – mondja, mielőtt átpattan melléd az asztal túloldaláról, és úgy megcsókol, hogy beleremeg mindened. Mesélsz valami hülyeséget, de már a nyakadon sportol a szája, amitől nem tudsz befejezni egy mondatot.
„Szép vagy, gyönyörű vagy, laza vagy, téged ne lehetne szeretni?” – mondja a következő pohár közben.
És innentől nem kérdés, mit válaszolsz arra a kérdésre, hogy „Hozzám?” Hova lehetne máshova? :O

És meg is érkezünk. A kocsiban szorongatja a kezem, óriás kék szemeivel elbűvölően néz. A lakásban fél perc alatt megszabadít mindenemtől, pár forró csók, majd közölöm, hogy azért lezuhanyoznék. Egy törölközőben érkezem a nappaliba, onnan áthúz a hálóba, és azt mondja, megérdemlem, hogy megmasszírozzon. Persze, hogy megérdemlem 🙂
Értő kezekkel dörzsöli a hátamba, fenekemre a masszázsolajat, közben morog valamit a csodálatos testrészeimről.
Nyilván már a csókok alatt sikerült felmérni, hogy milyen lenti adottságokkal rendelkezik, nem is csalódtam, végre ismét valaki, aki megfelel. Simogat, harap, ölel, csókol. Juj, de hiányzott ez a szenvedély, hogy valaki igazán akarja a testem, de azzal is törődjön, hogy Nekem jó legyen.
És végre bennem van. Továbbra is dicsér, meglepődik, hogy mennyire aktív vagyok. Végre visszatért a régi énem, újra önmagam vagyok, önmagam lehetek. Kibújik a vad szöszi, akit én magam is imádok.
Aktív, élvez mindent, gátlástalan, erkölcstelen. Tudja jól, hogy ez ennyi, és már megint belement. A pillanatnyi (vagy pinanyalatnyi?) gyönyörök kedvéért.
Imádom, ahogy ölel, ahogy csókol, ahogy körbevisz a lakásban, mintha pehelysúlyú balerina lennék. Közli, hogy veszélyben lennék, ha a barátnője lennék, mert állandóan csak dugná a gyönyörű testem.
Hajnal 3. Még mindig nem alszunk, pedig legkésőbb fél 7-kor fel kell kelnem, ha időben be akarok érni. Összebújva beszélgetünk, cirógat, játszik a hajammal, néha megpuszil. Elalszom a karjaiban.
Reggel van. Hátulról hozzám bújik, simogat, érzem, hogy áll a farka. Hátulról dugunk, morog a fülembe mindenfélét, tökéletesen ért a nyelvemen, tudja, mikor, mit akarok. Gyönyör…
Elmegyek zuhanyozni. Józanul ismét szembesülök azzal, amit mindig is tudtam. Nincs egyedül. Találok női tusfürdőt, ékszerek vannak a polcokon, egy kosárban hajgumik. És szöget üt a fejemben a jól ismert kérdés, „már megint kinek az ágyában ébredtem?”

3 tipp, hogy felejthetetlen legyen a szex

Csinos fehérnemű, kellemes parfüm, fogmosás – alapvető dolgok, ennél azonban sokkal több kell ahhoz, hogy egy pasi a végén azt mondja: „isteni vagy”.

És nyilván ezt szeretnénk hallani az ágytorna után, hogy még sosem volt ennyire jó, senkivel, és hogy felejthetetlen élményt nyújtottunk az ágyban.

1. tipp: Maximálisan figyelj oda rá. Lássa rajtad, hogy kívánod, mert ez arra fogja őt is ösztönözni, hogy minél többet adjon neked. Simogasd, és bátran mutasd ki, hogy mennyire jól esik az érintése, csókja, ölelése. Mégis hagyd nála az irányítást, a legtöbb férfi szereti, ha ő a főnök.

2. tipp: Vesd be magad, csigázd fel, már azelőtt, hogy eljutnátok az ágyig. Érintsd meg gyakran, akár a kocsiban ülve, akár a konyhában, teafőzés közben. Így mire az ágyig értek, már felcsigázva várja, hogy történjen valami. Viselkedj nőiesen, ez mindig bejön a férfiaknak.

3. tipp: Ne görcsölj, hogy minden tökéletes legyen. Általában sokkal jobban sikerülnek azok a dolgok, amelyek természetesek. Ha teljesen mást akarsz mutatni, mint amilyen vagy, úgyis csak idétlennek érzed magad és ezt a pasi is érezni fogja. Add önmagad, figyelj arra, ami neked a legjobb és ezáltal a férfi is a világ legjobb pasijának fogja érezni magát melletted.

Élet egy önző barommal – érdemes?

Szárnypróbálgatásaink alkalmával rájövünk, rengeteg féle ember (pasi) van és sajnos, egyik sem tökéletes.

Mai történetünk főszereplője egy önző példány. Kedvenc szava az ÉN és annak különféle formái. (enyém, nekem, velem, hozzám, én, én, én, én) Képes venni magának fél kiló gyümölcsöt, és kérdés nélkül befalni otthon. Ha mégsem bírja megenni, akkor közli a párjának tekintett nővel, hogy „megeheted a maradék ribizlimet”. Hát nem édes?

Teljes kiszolgálást vár el, és úgy érzi, cserébe rengeteget ad. Holott nem ad semmit, csak szavakat, amikor veszélybe kerül a helyzet, mert a mosó-, vasaló-, főzőnő fellázad ellene.

Megy a saját feje után, amikor jobb programja van, a nő és vágyai a háttérben, ha épp a nő talál jobb programot, akkor duzzog, hogy ő mit fog csinálni addig egyedül otthon? (elmegy a sunyiba)

Több hónap próbálkozás után úgy érzem, ennyire önző, egyke pasival lehetetlen élni. Pláne ha bejön a képbe egy kis depresszióra való hajlam és ráadásképp még egy-két nehezítő tényező. (Pl. egy exfeleség és egy kisfiú.) Exfeleség, annak ellenére, hogy évekkel korábban ő lépett ki a kapcsolatból, gyerekestül, pénzestül most mégis veri magát. Az új nő (én) természetesen ronda, egy bájos Brünhilda, semmire sem alkalmas, unalmas, meg kellene csináltatnia a haját, fogát. Pasi szerint ez ne bántsa „újnőt”, ez van, ezt kell megszokni.

Őszintén? Miért kellene ezt bárkinek is megszoknia?

Féltékeny vagyok a dugipajtásomra :(

Amiről nem tudok, az nem fáj – hangzik a jól ismert tétel. Engem idegesít a legjobban, amikor a Facebookon bandukolva szembesülök vele, hogy „jópasit” mennyi mindenki szeretné az ágyában látni. Nem szeretnék ezekre a „hülyepicsákra” féltékeny lenni, mégis legszívesebben megtépném őket.

Elvileg nem szeretem jópasit, ő sem szeret engem. (persze, hogy bele vagyok zúgva, mint állat), kölcsönösen jó szexen alapul kapcsolatunk. Mint nemrég megtudtam, úgynevezett „dugipajtások” vagyunk. Nincs kizárólagosság, csak én éppen nem akarok mással, csak vele. Elvileg ő sem akar mással, de túl sok lehetősége lenne rá. És ez természetesen idegesít, és magamban rágódok, hogy mi lesz, ha megtörténik az elkerülhetetlen? És „megcsal” a fent említett rajongók közül az egyikkel.

Hiába akar engem is, a többiek mellett, hiába hangoztatja, hogy most csak engem akar, nem tudok neki hinni, és féltékenynek lenni a dugipajtásra igazán nem nyertes ötlet. A zöld szemű szörny pedig jókora falatokat lenyes belőlem, amíg azon aggodalmaskodom magamban, hogy vajon ma jön-e el az a nap, amikor ő hajít ki engem. Mert a büszkeségem azt kívánja, hogy beelőzzem, és én mondjam azt, hogy vége van, mielőtt ő mondja azt: „Bocs, bébi, jobb mással, mint veled”.

Bár igyekszem eltitkolni, mégis kiszaladt a számon egy fél mondat, hogy őt tegyem féltékennyé és ezzel leplezzem azt, hogy szikrázik a dühtől a szemem. Ő pedig lazán kijelentette, hogy őt nem zavarja, ha én mással, amíg akkor csak rá figyelek, amikor vele vagyok. Engem meg zavar, hogy ő mással, akkor is, ha amikor együtt vagyunk, csak én vagyok. Mert mint minden nő, mit szeretnék? Egy hőssszerelmest, aki csak engem akar. Vagy inkább csak legyőzni a többi nőt, akik kívánják és akik rátapadnak.

Szóval látszólag elégedett vagyok azzal, hogy így megvagyunk, de belül nagyon jól tudom, hogy hiú ábrándokba ringatom magam. Mert nem ő az, aki törődik velem. Hamis ölelések, hülyítések. És mi kell ehhez? Egy önbizalomhiányos „hülyepicsa” aki elhiszi, hogy a látszólagos figyelem neki szól, és nem csak azért történik, hogy jópasi könnyű szexhez jusson. És míg először nőnek éreztem magam, sőt jó nőnek, most egyre inkább megalázottnak, főképp, amikor azon agyalok egész nap, hogy jópasi megdugja-e az újonnan feltűnt hódolóját, vagy tényleg igaz, hogy most csak engem akar?

Virtuális kémkedés szerelmünk életéről

Iwiw, facebook, twitter, blog, youtube – csak 5 olyan csatorna, amely jóval többet árul el rólunk, mint gondolnánk.

Ismerősök, kapcsolatok összefonódása és nagyszerű lehetőség az előzetes csekkolásra. Az iwiwen, twitteren és facebookon saját nevünket használjuk, a blogunkra kitesszük a twitter dobozt, így máris hozzánk köthető, a youtube-ra pedig feltöltjük a buliban, nyaraláskor, bármikor készült videónkat.

Vége a névtelenségbe burkolózásnak, a hülye e-mail címeknek, amiket csak azért hoztunk létre, hogy szex chateljünk tiniként. Teljes személyiségünket nyíltan vállaljuk a neten. Amivel nincs is semmi baj, amíg valaki vissza nem él a bizalmunkkal.

 99 százalékunk az első találkozás után gyakorlottan a gép elé pattan, és már keresi is az új kiszemeltet. Hány ismerőse van, milyen képek vannak fent róla, milyen alkalmazásokat használ és milyen nők az ismerősei? Bejelölés, visszaigazolás és már kezdődhet is az üzenőfal árgus szemekkel való figyelése. Ki „lájkolja” a bejegyzéseit, egy hétvégi buli után hány új nőismerőse lesz, vajon melyik az ex, akinél természetesen nekünk jobbnak kell lenni. Megannyi kétség, amin jól elrágódunk, mert megkérdezni ciki lenne, ahogyan az is, ha kiderülne, láthatná, naponta hányszor nézzünk meg a változásokat.

 A virtuális kémkedés kora beköszöntött, és egyre könnyebb lebukni, ha esetleg hazudozunk. „Nem leszek ma gépközelben, ne számíts rá, hogy msn-ezünk” – mondom valakinek, aki másnap rámpirít, hogy ha nem voltam gépközelben, akkor hogyan arattam le a farmomat?

Jó összetartozni a virtuális térben is, kapni reggel egy kedves e-mailt, az üzenőfalon észrevenni egy nekünk szóló zenét és megmutatni másoknak, mi összetartozunk.

De a kapcsolat végekor, amikor az igazi életből törölt valaki, tud még jobban fájni, amikor már nem is számítunk rá, felfedezzük, hogy nemhogy kémkedne utánunk, hanem már a virtuális életéből is egy kattintással törölt minket.

Laza kapcsolat, vagy mégsem?

Sokunknak nem kell bemutatni a helyzetet. Egy szingli, függetlenségét féltő pasi, aki nem akarja a kapcsolat rabigájába hajtani fejét. És a nő, akinek ez az elején (és látszólag) tökéletesen megfelel. Csak aztán a nő szerelmes lesz, és bizonytalan. Mert szeretné, hogy a férfi is az legyen és kétségbeesve keresi (a legtöbbször nem létező) jeleket.

„Bébi, imádlak, akarlak, kívánlak.” – hangzik el ezredszer is a pasi szájából. És „bébi” elégedett, mert figyelmet kap, nőnek érzi magát. Mi több, jó nőnek.

Kezdjünk hát laza kapcsolatot, de egészen mást takar ez a férfi és a nő számára. A nő számára csak egy kezdet, és izgalmas kihívás. „Majd én bebizonyítom szingli pasinak, hogy csak engem akar, és én vagyok álmai nője.” A férfi pedig egy nőt lát a sok közül, aki épp megmelengeti ágyát, de akinek nem tartozik semmivel, se magyarázattal, se semmivel.

 Első találkozás, egyértelmű vonzalom, és heves csókolózás után már nem kérdéses, valami elkezdődött. A nő már majdnem a közös életet tervezgeti, a férfi még épp csak ott tart, hogyan tudná a lehető leggyorsabban lehúzni kiszemeltje bugyiját. Szó szót követ, ölelés ölelést, telefonszám helyett e-mail cím csere, ja, és „vegyél fel skype-on’.

 Másnap reggel e-mail ellenőrzés, skype – partneradatok cserélése és el is indult egy virtuálisan laza kapcsolat. Ahol a net álcája mögül hamarabb tudjuk meg azt, hogy a másik mire izgul, mint azt, hogy esetleg mi a kedvenc kajája, vagy épp mivel is foglalkozik. Nem baj, a virtuális izgalom valódiba csap át, a kollégák csak nézik a szex-chattől bódult fejet, a nő pedig már alig várja a következő találkozást.

 Laza kapcsolat? Agyal rajta továbbra is. Ez vajon azt jelenti, hogy házsártos sárkányt nem akar, vagy csak annyit, h mindenkivel lefekszik, aki az útjába kerül? Találkozás találkozást követ, a szex is szuper, és a laza kapcsolat ellenére a nő nem annak látja. A jelek: szingli pasi többet telefonál, szingli pasi magától közli az egész heti tervét, kapásból (és kérés nélkül) változtat a programon, ha a nő hirtelen mégis ráér, szingli pasi elviszi a nőt a barátaihoz, beengedi a saját ágyába, az életébe. És bár először úgy tűnt, csak szexet akar, mégis érzelmesebbé válik. Szorosan összebújva alszik el, ölelésekkel és csókokkal ébred, bókol és bár nem vallja be magának, élvezi, hogy annyira már nem szingli pasi.

 És itt kell okosnak lenni a nőnek, ha tényleg akarja, és komolyan akarja szingli-pasit. Mert ha túl hirtelen árasztja rá érzelmeit, a pasi egészen biztosan le fog lépni. Hagyni kell, hogy magától jöjjön rá, ez a nő kell nekem, őt szeretem. És ha nem sürgetjük, mindkét fél megkapja, azt, ami igazán boldoggá teszi. Nem kell a szerelmet túlbonyolítani, egyszerűen csak élvezni kell egymás társaságát, megadni a másiknak a kellő szabadságot, és arra törekedni, hogy magától érezze úgy, hogy a legjobb időtöltés, ha a nővel lehet.

Az egyéjszakás kaland gyönyörei

Izgatónak találod, hogy egy vadidegen teljesen elájul tőled? Hogy bókokat súg a füledbe a sötétben, elhiteti veled (legalábbis arra a pár órára), hogy te vagy álmai nője? És bár tudod, csak a szexre kellesz, mégsem tudsz megálljt parancsolni.

Ezeket a gondolatokat kb. annyira ciki bevallani, mintha arról kellene nyilatkozni, nézi- e az ember lánya a Győzike show-t, vagy úristen, a Mónikát. Egy férfi szájából menő, ha épp legutóbbi kalandjával dicsekszik, míg egy nőt egyszerűen csak lekurvázunk ugyanezért. Mégis, ha egy nő keveredik egyéjszakás lepedőgyűrésbe egy jól sikerült buli után, igencsak ferdén néznek rá.

Az egyéjszakás kalandokban pedig semmi rossz nincs, egészen addig, amíg mindkét félnek jó, és mindketten megkapják azt, amire a történetből szükségük van. Általában a férfi résztvevő szex-szel egy jót, a nő pedig ismét úgy érzi, megkapta az elismerést a másik nemtől. Csak ugye, mi nők hajlamosak vagyunk többet belegondolni az ilyen kalandokba is, és egy éjszaka után máris a jövőt tervezzük. Pedig nem kellene, mert felébredve reggel illik észrevenni, hogy ez ennyi volt. Gyors gyönyör, kielégülés, ami után élni kell életünket, és nem a facebookon, iwiw-en kutakodni új választottunk iránt, féltékenykedni a semmire, ha a következő szombaton már nem minket visz haza.

Miért érdemes belemenni egy egyéjszakás kalandba?

Egy hosszú kapcsolat után ideje élvezni kicsit az egyedüllét örömeit, úgy, hogy mégis kellünk valakinek, és hogy valaki megdolgozik érte, hogy az ágyába vigyen. Szükségünk van a visszajelzésre, hogy jó nők vagyunk, ám míg valaki ezt az érzést egy könnyű flörttől is megkapja, mások nem tudnak leállni, és megszereznek mindent a pasitól, amit csak lehet.  Ha kapcsolatfüggők vagyunk, és egy szakítás után rögtön új társat keresünk, megint abba a csapádba esünk, hogy nincs időnk és terünk élni, ismerkedni.

Félreértés ne essék, nem kell feltétlenül mindenkivel lefeküdni, egyszerűen csak élvezzük az életet, és tanuljunk meg élni a lehetőségekkel, amiket elénk sodor az élet. Egy egyéjszakás kaland után, ha a helyén kezeljük a történteket, élményekkel leszünk gazdagabbak, és érezzük a bizsergést, ami az új kapcsolatok kezdeti varázsa, és amit mindig visszasírunk, amikor már megállapodtunk.

Ha nem tudjuk a helyén kezelni, akkor keserű csalódás szembesülni a tükörképünkkel másnap reggel, mert rájövünk, egyáltalán nem mi, hanem csak egy bizonyos testrészünk volt érdekes a pasi számára.